A kisvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérésének akadályai (folytatás)

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A zöld üzleti gyakorlatokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek, mint például a környezeti teljesítményre vonatkozó adatok nyomon követése és jelentése, összetettnek tekinthetők, és alig elérhetők a kkv-k számára. Például sok esetben a kkv-knak ugyanazokat az adatokat kell benyújtaniuk a különféle hatóságoknak különböző formátumokban, amelyhez gyakran szükség van külső szakértők tanácsadására. Ezenkívül a körkörös üzleti modell elfogadása összetettebb és költségesebb irányítási és tervezési folyamatokat vonhat maga után.

A műszaki és technológia hiánya akadályozhatja a kkv-kat abban, hogy lineáris üzleti modelljüket kör alakúvá alakítsák. A lineáris technológiák széles körben beépültek a jelenlegi üzleti gyakorlatokba, miközben a gazdaságot a jelenlegi formájába szorítják. A szokásos üzleti tevékenységek átalakításához új fenntartható termelési és fogyasztási technológiákat (az ökotervezés, a tiszta termelés és az életciklus értékelése területén) kellene beépíteni a jelenlegi lineáris üzleti modellekbe, és hozzáértő szakemberek képesek lennének azok kezelésére. Ennek ellenére a környezetbarát technológiák iránti igény gyakran meglehetősen alacsony, és a műszaki kapacitások nem megfelelőek. Ezenkívül a körkörös terméktervezésre (ökotervezésre) és a műveletekre összpontosító technológiákba való elégtelen befektetés, a fejlett erőforrás-hatékonysági technológiák hiánya, valamint a nyersanyagok alacsony árazási jelei olyan tényezők, amelyek valószínűleg akadályozzák a körforgásos gazdaság megközelítésének elfogadását a kkv-k körében. Egy másik szűk keresztmetszet, amelyről beszámoltak, az új termékekben alkalmazott anyagkeverékek egyre növekvő bonyolultsága, ami a jelenlegi újrahasznosítási infrastruktúrával való kezelését meglehetősen nehéz feladattá teszi.

Végül a gát, amely a támogatás hiányát adja a kereslet és a kínálat hálózatainál, az a függőségi viszony, mely a szállítók és a vevők bevonására irányul. A körkörös gazdaság sikeres megvalósításához az ellátási láncban az összes fél együttműködésére van szükség. Ennek ellenére a beszállítók és a szolgáltatási partnerek vonakodhatnak bekapcsolódni az innovatív körforgásos gazdálkodási folyamatokba versenyelőnyük észlelhető kockázatainak vagy olyan gondolkodásmódnak köszönhetően, amely nem helyezi a körforgásos gazdasági gyakorlatokra a prioritását. A körkörös üzleti modell elfogadása valószínűleg megnöveli az ellátási lánc komplexitását (logisztikai, pénzügyi és jogi szempontból), és befolyásolja egy termék, folyamat vagy szolgáltatás értékláncát.  Az áttérés kezelése a körkörös ellátási láncokban időigényes, költséges és új piaci szereplőkkel való együttműködést igényelhet. Különösen a mikro-kisvállalkozások számára az egyik legnagyobb akadály az értékesítési csatornák bezárása, valamint az anyagok kiszámíthatatlan visszatérő áramlása (akadályozza a termékek hatékony visszanyerését) a termékek újragyártását és újrafelhasználását magában foglaló körkörös gyakorlatokban.

Másrészt, az ügyfelek elégtelen tudatosítása a zöld termékek előnyeiről nem ösztönzi a fogyasztási szokások megváltozását, és a keresleti oldal gyakran nem gyakorol jelentős nyomást a kisebb szervezetekre a fenntarthatósági kritériumok teljesítésére vagy a körkörös gazdaságú üzleti modell kidolgozására. A körforgásos gazdaságra való áttéréshez szükség van a fogyasztók életmódjának és viselkedésének megváltoztatására. Néhányan a körforgásos gazdasági gyakorlatokat drágább és nehezen megvalósítható alternatíváknak tekintik, amelyeknek nincs kézzelfogható haszna, vagy hajlandók megváltoztatni a fogyasztás és a tulajdon fogalmát (az árukat a társadalmi státus szimbólumának tekintik). A nyilvánosság reakcióját általában nehéz megjósolni, mivel nagymértékben függ a társadalmi normáktól és a külső körülményektől. Ezenkívül az értékláncok hatalmas szereplői ellenállhatnak a változásoknak status quo érdekeik miatt, befolyásolva a kis szereplők innovatív üzleti modellek felé történő előrehaladását. Alacsony alkupozíciójuk miatt a zártkörű üzleti modell létrehozására törekvő kkv-k nagyobb valószínűséggel, többletköltségekkel szembesülnek, mivel az ellátási lánc szereplői egyenlőtlenül osztják el a hatalmat.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1