A vállalkozások elégedettségének növelése

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Első és legfontosabb szempont az elégedettség növelése érdekében az, hogy minden vásárlót kezeljen úgy, mintha VIP lenne. Minden ügyfél számára ugyanolyan kiváló bánásmódot biztosítson, mint amit önmaga szeretne kapni. Használhatja a következő megközelítések valamelyikét:

  • Megköszöni az ügyfeleknek üzleti tevékenységüket, mind személyesen, mind a nyugtára nyomtatva.
  • Tegyen valódi erőfeszítést az ügyfelek támogatása érdekében, és minden lehetséges módon segítse őket.
  • Tartsa be az ígéretét és tisztességét. Ha azt mondja, hogy felveszi velük a kapcsolatot, hogy tudatja velük, mikor egy cikk raktáron van, ügyeljen arra, hogy meg is tegye! A vállalkozások gyakran elfelejtenek visszatérni ügyfeleikhez, akik időközben könnyen találhatnak másik szállítót.

Másrészről folytassa az ügyfél-elégedettség mérését. A tanulmányok azt mutatják, hogy a boldogtalan ügyfelek 9,1% -a soha nem fog visszatérni olyan üzleti vállalkozáshoz, amelyről úgy gondolja, hogy alacsonyabb a figyelme az ügyfeleivel szemben. Az ügyfelek elégedettségének gyakori mérésével csökkentheti az elégedetlen ügyfelek számát és megakadályozhatja az ügyfelek kártalanítását. Az ügyfelek elégedettségének mérésének hatékony és egyszerű módja egy online felmérés.

Továbbá, tudja meg, hogyan kell felmérnie az ügyfelek boldogságát. Az ügyfél-visszajelzés segítségével megtudhatja, mennyire örülnek az ügyfelek egy új terméknek, ugyanakkor mit tehet egy termék vagy szolgáltatás fejlesztése érdekében, és azonosíthatja azokat az ügyfeleket, akik szeretik az Ön terméket. Egy jól irányzott kérdéssel megtudhatja, mennyire valószínű, hogy az ügyfél egy egyszerű kérdéssel ajánlja az üzleti vállalkozást másoknak. Amennyiben úgy dönt, hogy valamivel átfogóbb felmérést készít, akkor ügyeljen arra, hogy meglehetősen rövid, 10 kérdésnél kevesebb és 3,5 percnél nem hosszabb kérdést tartson.

A következő szempontnál figyelje meg, hogy ügyfelei mit mondanak a vállalkozásról a közösségi médiában. Amikor nyomon követi és figyelemmel kíséri az ügyfelek elégedettségét a közösségi médiában, frissülnek mind a pozitív, mind a negatív visszajelzések, és megteheti a megfelelő intézkedéseket ezek megoldására. Az emberek többsége naponta akár 150-szer használja a mobiltelefonját, és sokan fordulnak a közösségi médiához, amikor panaszt akarnak hagyni. Használja ki a lehetőséget és használja a közösségi médiát, hogy növelje vásárlói elégedettségét!

A következőképpen használhatja a közösségi médiát:

  • Ügyfélszolgálati csatornaként – ügyeljen arra, hogy aktív legyen és 24 órán belül válaszoljon ügyfeleinek.
  • Rendeljen Q & A üléseket, élő csevegéseket és oktatóanyagokat

Egy boldog ügyfél biztos, hogy visszatér.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Hátrányos helyzetű települések vállalkozásainak lehetőségei

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Az elmúlt időszakban végzett kutatások számos akadályt azonosítottak a hátrányos helyzetű vállalkozások fenntartására. A hátrányos helyzetű csoportok által a vállalkozás kihívásainak metaanalízisére kell a fókuszt helyeznünk. Ezek a csoportok alapulhatnak például az etnikai származás vagy az életkor szerint, majd felhasználhatják az akadályok bizonyos típusainak elemzését. Ennél az elemzés típusnál a hátrányos helyzetű csoportok esetén óvatosnak kell lennünk, ugyanakkor felhívják a figyelmet a közös tényezők, amelyekkel vállalkozásuk fenntartása során szembesülnek.

Az irodalom elemzése során az önfoglalkoztatás fenntartásának akadályait soroljuk be makro- és mikrofaktorokba. A makro tényezők közé tartoznak a szélesebb körű környezeti akadályok, mint például társadalmi-kulturális és pénzügyi akadályok. A mikrotényezők között szerepel az emberi és társadalmi tőke. Az utóbbiak nagyobb valószínűséggel várnak politikai beavatkozásra, míg az előbbiek szélesebb körűek társadalmi kérdéseket és kihívásokat vetnek fel.

A társadalmi és kulturális akadályok olyanokra vonatkoznak, melyek a térbeli sajátosságok, vallások, nyelvek és társadalmi normák. Etnikai kisebbségek és bevándorlók a vállalkozók nyelvi kompetenciája és vallási meggyőződése különösen fontos ebben kontextus. Ez befolyásolhatja képességüket a társadalommal és a gazdasággal való kommunikációra, kapcsolatba lépésük az üzleti és társadalmi hálózatokkal, hozzáférésük az információkhoz, alkalmazkodásuk a helyi szokásokhoz és jogi keretekhez. Ezek különös jelentőséggel bírnak az üzleti tevékenységeik fejlesztése szempontjából. Így a hátrányos helyzetű vállalkozók által vezetett vállalkozások legitimációja komoly kihívást jelenthet fenntarthatóságuk szempontjából, mivel a vállalkozóknak meg kell győzni az érdekelteket az erőforrás-bevitel és az értékesítés területén.

A megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférés az üzleti élet egyik legfontosabb forrása a túlélés, a fejlődés és a növekedés szempontjából. Az erre vonatkozó irodalom kiterjedt és arra utal, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók különleges kihívásokkal szembesülhetnek a külső finanszírozás megszerzésében, különféle okokból. Először is szenvedhetnek attól, hogy nem tudnak finanszírozást keresni, mert korlátozott tőkéjük, illetve a hálózati kapcsolatuk alacsony. Bizonyos esetekben ez egy „általános kockázati tényező” lehet, a kudarc bizonyítékán alapul és alapértelmezés, vagy nincs korábbi tapasztalat, a közvetlen faji, életkor vagy nem alapján lévő megkülönböztetés. Másrészt, néhány hátrányos helyzetű vállalkozó, például etnikai kisebbségi vállalkozás tulajdonosok, alacsony gazdasági hozzáadott értékű ágazatokban működnek, magas kudarcokkal, magas kockázatot jelentenek a potenciális befektetők számára. A fenti bizonyítékok kissé vegyesek.

Az empirikus adatok azt mutatják, hogy egyes etnikai csoportok és nők esetében viszonylag alacsony a hitelképesség. Ámbár az okok ellentmondásosak. Az egyik megismétlődő téma a kedvtelen hitelfelvevői hatás. A női vállalkozók kevésbé tapasztaltak a pénzügyi irányítás területén, így általában nehezebb dolguk van a külső finanszírozás megszerzésében. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a nemzetiségi vállalkozókhoz hasonlóan a női vállalkozók nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb pénzügyi akadályokat, mint a férfiak. Nem hajlandóak hitelt felvenni, továbbá alacsonyabb szintű adósságfinanszírozást használnak fel. Vitás kérdés, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók finanszírozása során megkülönböztetés történik-e.

Összefoglalva, a vállalkozások fenntarthatóságának finanszírozására vonatkozó bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a hátrányos helyzetű csoportok inkább a kereslet, mint a kínálat oldali kérdéseit hangsúlyozzák. Habár vannak olyan felvetések, amelyek azt mutatják, hogy alacsonyabb a hitelképesség a vállalkozó lakosság körében egyedi személyes tulajdonságok miatt, ezt nem feltétlenül kell megkülönböztetésként értelmezni. Az alacsonyabb szintek tükrözhetik a hátrányos helyzetű vállalkozások más dimenzióit, mint például a vállalkozás mérete, az üzleti szektor, a piaci korlátozások és az alacsonyabb szintek növekedési törekvései. Ugyanakkor ezek tükrözik a hátrányos helyzetű embereket, és szakpolitikai beavatkozás szükségességét javasolják a ciklus megszakításához a hátrányos helyzetben. A bizonyítékok azt is mutatják, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés elemzése összetettebb – a népesség meghatározott csoportjai, a hátrányos helyzet rétegei miatt inkább az üzleti élet, mint a vállalkozó jellemzői, amelyek bizonyos kontextusban működnek: hely, szektor, vállalkozás mérete.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Hátrányos helyzetű települések

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A hátrányos helyzetű kifejezést gyakran használják az olyan városokban zajló informális települések leírására, amelyek nem megfelelő lakhatással és szerény életkörülményekkel rendelkeznek. Gyakran túlzsúfoltak, sok ember nagyon kicsi lakóterületre tömörödik össze.

Ezekről a településekről hiányoznak az alapvető önkormányzati szolgáltatások, például víz, szennyvízkezelés, hulladékgyűjtés, ivóvíz, utcai világítás, burkolt járdák és sürgősségi utak. Legtöbbnek nincs könnyű hozzáférése az iskolákhoz, kórházakhoz vagy nyilvános helyekhez a közösség számára.

Mint minden informális település, a hátrányos helyzetű településeken lévő házak olyan földterületre épülnek, amelyre az ott lakóknak nincs jogi igénye, továbbá várostervezés vagy a zónaszabályozás betartása nélkül épülnek. Ezenkívül ezen nélkülöző települések gyakran olyan területek, ahol sok társadalmi mutató csökkenő tendenciát mutat, például a bűnözés és a munkanélküliség növekszik.

Azonban ezek a települések nem azonosak, ugyanis néhányuk jobb életkörülményeket biztosít, mint mások. Hasonlóképpen, a hátrányos helyzetű települések lakói nem homogén népesség, hanem sokféle embercsoport, eltérő érdekekkel, eszközökkel és háttérrel.

Manapság több mint egymilliárd ember él hátrányos helyzetű településeken. A fejlődő világban minden harmadik ember hátrányos helyzetű településen él.

A hátrányos helyzetű háztartást úgy határozhatjuk meg, mint egy ugyanazon tető alatt élő egyének olyan csoportját, akiknek hiányzik az alábbiak közül egy vagy több:

  • Tartós, állandó jellegű ház, amely védi a szélsőséges éghajlati viszonyoktól
  • Megfelelő lakótér, ami azt jelenti, hogy legfeljebb három ember osztja meg ugyanazt a szobát.
  • Könnyű hozzáférés a biztonságos vízhez elegendő mennyiségben, megfizethető áron.
  • Megfelelő higiénés körülmények közötti hozzáférés saját vagy nyilvános WC formájában, amelyet ésszerű számú ember oszt meg.
  • A megbízatás biztonsága, amely megakadályozza a kilakoltatást.

Hogyan alakultak ki? A hátrányos helyzet nem új jelenség. A legtöbb város történetének részét képezték, különösen az urbanizáció és az iparosodás kezdeti éveiben, amikor a lakosság fellendült. A hátrányos helyzetű helység általában az egyetlen olyan típusú település, amely megfizethető és elérhető a szegények számára, ahol a földterület és a haszon szempontjából heves a verseny. Kialakulásának két fő oka van: a népesség növekedése és az irányítás hiánya.

A népesség növekedés nagyban befolyásolja ezen települések lélekszám alakulását. A világ országai gyorsan urbanizálódnak, mivel egyre több ember vándorol a vidéki területekről a városokba, és továbbra is folytatódik a természetes népességnövekedés. Manapság a világ lakosságának több mint fele városi területeken lakik. Ennek a városi növekedésnek több mint 90 százaléka a fejlődő világban zajlik. A városi vándorlás több okból is megtörténhet:

Egyrészről a migrációtoló- és húzóerői. Néhány ember vándorol, mert olyan tényezők miatt, mint például a természeti katasztrófák vagy a tartós ökológiai változások, kiszorítják őket származási helyükről. Mások új helyzetbe vonzódnak a jobb munkalehetőségek, az oktatás, az egészségügyi létesítmények vagy a korlátozó társadalmi vagy kulturális valóságtól való mentesség révén.

Továbbá az alacsony jövedelemszerzési lehetőség a mezőgazdaságból. A vidéki térségekben a legtöbb ember a mezőgazdasági ágazatban dolgozik, amely nagymértékben függ az időjárástól. Ezenkívül a vidéki területek korlátozottak, termékenysége néha alacsony vagy csökken, a földbirtok kicsi, a gazdaságok adósságai magasak, és sok háztartás földtelen lett. Ennek eredményeként az általános vidéki jövedelmek alacsonyak.

Következő szempont a jobb munkalehetőségek iránti igény. A vidéki területekkel összehasonlítva a városi területek drámaian megnövekedett munkalehetőségeket kínálnak. Ezenkívül a városi kultúrát gyakran kevésbé korlátozzák, mint a falvakban, a városok nagyobb kilátásokkal is felkínálhatják a társadalmi mobilitást.

További aspektus az, hogy az emberek tudják, mit kínálhatnak a városok számukra. A legtöbb bevándorló szándékosan dönt arról, hogy vidéki területeken marad-e vagy távozik. A továbbfejlesztett közlekedés, kommunikáció és a korábbi bevándorlókkal fenntartott kapcsolatok mind jobban megismerték a vidéki népességét a városi élet előnyeivel és hátrányaival, különös tekintettel a munkalehetőségekre és a lakhatásra.

Továbbá a városi migráció gyakran a vidéki háztartások túlélési stratégiája. A vidéki háztartások néha több csoportra osztódnak, amelyek különböző helyeken helyezkednek el – vidéki térségekben, kisvárosokban és nagyvárosokban – annak érdekében, hogy diverzifikálják bevételi forrásaikat, és kevésbé legyenek érzékenyek a gazdasági visszaesésekre.

A mélyszegénységben lévő helységek kialakulásának másik oka a rossz kormányzás. A kormányok gyakran nem ismerik el a városi szegények jogait, és beépítik azokat a várostervezésbe, hozzájárulva ezzel a hátrányos helyzetűk növekedéséhez. A vidéki települések integrációjának hiánya is tovább növeli a nélkülözők táborát.

Ezen felül sok ország egyszerűen nem képes elég gyorsan reagálni a gyors urbanizációra. Gyakran találják meg a saját földjüket és építenek egy kunyhót, mielőtt a kormánynak lehetősége nyílik megtudni létezésükről.

A kormány urbanizációval kapcsolatos hozzáállása szintén fontos elem. Egyes kormányok ellenséges megközelítést alkalmaznak az urbanizációval szemben. Úgy vélik, hogy ha városi szolgáltatásokat nyújtanak a szegényeknek, ez vonzza az urbanizációt és növeli a nélkülöző régiók kialakulását.

 Más esetekben a kormányok inkább passzív megközelítést alkalmaznak az urbanizációval szemben. Előfordul, hogy nincsenek tervezési eszközeik a gyors urbanizáció kezelésére, vagy a rendelkezésre álló eszközök nem reagálnak kellőképpen a helyszíni valóságra.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

A települések társadalmi-gazdasági fejlődése

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A hozzáférhetőség általában azt írja le, hogy milyen mértékben érhető el egy termék, eszköz, szolgáltatás vagy környezet a lehető legtöbb ember számára, vagy a közösség lakosainak szempontjából, mégpedig a képessége, amellyel el tudják érni a kívánt árut, szolgáltatást. Az utóbbi évtizedekben az akadálymentességi intézkedéseket számos politikának és befektetési döntésnek a megértéséhez és irányításához használták fel a regionális fejlesztés lehetővé tétele és a fenntarthatósági célok támogatása érdekében. Relatív skálán egy akadálymentességi mutató értékeli azokat a szolgáltatásokat, amelyekhez egy térség lakossága hozzáférhet, és azokat a költségeket, amelyeket meg kell fizetnie a közlekedési infrastruktúra használatával, ideértve a közúti, vasúti, vízi és légi összeköttetést az adott terület más területekkel összeköttetésével. A regionális területeken a jobb közlekedési infrastruktúra biztosítását rendkívülinek tekintik annak érdekében, hogy javuljon a lakosság hozzáférése a különféle szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez. Ezenkívül úgy ítélik meg, hogy amennyiben jobb hozzáférést biztosítanak az alapanyagok helyéhez, akkor termelékenyebb és versenyképesebb piacokhoz vezet.

A megfelelő infrastruktúra hiánya akadályozza a piacra jutást. Ezen távoli helyek egy részén a legtöbb infrastruktúrát vállalkozások vagy a felhasználók által fizetendő díjak (például az áramtermelés esetében) finanszírozzák. Ezekben az esetekben a vállalkozások az infrastruktúra-igényeket a felhasználók fizetési hajlandósága alapján határozzák meg, ami viszont attól függ, hogy a felhasználók hogyan értékelik az ilyen szolgáltatásokat, és hogyan tudnak hozzáférni az infrastruktúrához. Ugyanakkor, ha csak a piaci erőkre hagyják, ez a beruházások hiányához vezethet a távoli térségek társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű közösségeibe.

Amikor egy kormány prioritást élvez egy adott terület társadalmi-gazdasági fejlesztésén, akkor tipikusan új közlekedési infrastruktúra építésébe fektet be.  A különböző beruházások relatív előnyeit vagy értékét azonban nehéz meghatározni, és a projektek ennek megfelelő rangsorolása nagy kihívás. Például nem mindig egyértelmű elosztani azokat a projekt-hasznokat, amelyek a régió határokon átnyúlnak, felölelik a régiók eltérő igényeit, felmérik a projektek hatásait, és kielégítő módon foglalkoznak azzal, hogy a különböző érdekelt felek túlértékelhetik az előnyöket és alátámaszthatják a hatásokat.

Az infrastrukturális fejlesztésbe történő nagymértékű beruházás előtt a következő fontos kérdéseket kell megválaszolni. Egyrészt, hogy milyen mértékben létezik a szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fejlettebb régiókhoz kapcsolódó távoli területeken? Másrészt, hogy milyen eltérések uralják a legfontosabb következményeket?

Ausztrália ideális lehetőséget kínál az ilyen egyenlőtlenségek hatásainak vizsgálatára a regionális fejlődésben és a lehetőségekhez való hozzáférésre, mivel a világ legélhetőbb városai között van (például Melbourne, Sydney, Brisbane, Perth és Adelaide), ugyanakkor a világ egyik legszigeteltebb településeivel rendelkezik.  Ausztrália sivatagi területein körülbelül 580 000 lakos él, sűrűsége 0,11 fő km2, míg a sivatagi térség népsűrűségének globális átlaga körülbelül 24 fő km2.

A közlekedési infrastruktúra szerepe és hatása a regionális fejlődésben nem egyértelmű, és néha megkérdőjelezhető az okozati összefüggés iránya. A gazdasági mutatók (növekedés és visszaesés) változásainak a közlekedési beruházásokkal vagy az akadálymentességbeli különbségekkel való korábbi kísérletei sokkal kevésbé voltak sikeresek. A fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkező országokban az infrastruktúra fejlesztésének marginális előnyei voltak. Nagyon fontos, hogy a gyenge eloszlású közlekedési infrastruktúra-hálózattal összegyűjtsük az akadálymentesség különbségeinek hatásait.

Az egyenlőtlenség hatásainak megértése az ausztráliai lehetőségekhez való hozzáférés terén a jövőben tanulságokat vonhat más helyekre és a világ egészére. 2014-ben a világ népességének 54% -a lakott városokban. A városi agglomeráció együttes hatása arra enged következtetni, hogy a világ népességének 66% -a fog 2050-ig a városokban élni. Ennek eredményeként a világ egyes települései távoli és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe kerülhetnek a gyorsan növekvő városokhoz képest, annak ellenére, hogy a városok élelmet, vizet, tiszta levegőt, hulladékártalmatlanítást és szabadidős tevékenységeket hoznak létre. A fizikai akadálymentességnek a távoli térségek társadalmi és gazdasági fejlődésére gyakorolt hatását jobban meg kell érteni.

Fontos lépés a hozzáférhetőség javításának és a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások prioritásainak kifejezettebb vagy kiterjedtebb megfontolása a városokban és közösségekben, amelyek viszonylag társadalmi-gazdasági szempontból hátrányosabbak, mint mások.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1