Címke: ergonomikus szék

Beküldve:

Ergonómiai szakértői vizsgálat, munkavállalói felmérés


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyi ergonómiai ellenőrzési módszerek közül a szakértői vizsgálattal kezdjük.

Erről a módszerről azt érdemes tudni elsőként, hogy először az adott munkahely ergonómiai szempontból releváns helyeit határozzák meg és rögzítik egy listában.

Az ellenőrzési pontok kiválasztását befolyásolja, mit kívánnak értékelni és milyen tényezőkkel kapcsolatos felhasználható eredményeket várnak a szakemberek a vizsgálat végeztével.

Az értékelés célja többek között: az emberre ható terhelés felmérése, terhelés csökkentési lehetőségeinek felfedése, munkafolyamat hatékonyságának növelése, dolgozó biztonságának, kényelmének biztosítása, fokozása, egészségkárosodás veszélyének kiküszöbölése, csökkentése.

A lista elkészültét követően egy szakértő járja be munkakörnyezetet a listában kijelölt ergonómiai ellenőrző pontok mentén és pontosítja, kiegészíti a listát szükség esetén. Ezzel a lehető legpontosabb helyzetfelmérés biztosított, a problémafeltárásra begyűjtött legtöbb információ áll így rendelkezésre, mely az ergonómiai vizsgálat végeredményét a leghatékonyabbá teszi.

Ezután a munkafolyamatokról videofelvételt készítenek, amelyet ergonómiai team elemez a továbbiakban a vizsgálati eredmények elérése érdekében. Mindenekelőtt a team, elemzőcsoport megállapítja, egyáltalán van-e probléma, amelyet orvosolni, kezelni kell. Rögzíti az alaphelyzetet, amelyet alaposan kielemez, különböző megoldási módszereket vesz sorra, melyek közül a legjobbat kiválasztja és ezáltal behatárolja a változtatási irányt, s a megvalósítás módszerét illetően is javaslatot tesz.

A megoldási javaslatok kivitelezése, foganatosítását követően utóellenőrzés révén kísérik figyelemmel, meghozza-e a kívánt pozitív hatást az intézkedés, esetleg lehet-e még rajta javítani.

Létezik a 80:20-as Pareto-szabály, mely szerint csak kevés probléma megoldása nehéz feladat, a legtöbb gond viszonylag kis erőbefektetéssel orvosolható. Ebből következően: az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a problémák 20%-ának kezeléséhez az erőfeszítések 80%-ával.

Ezen elv figyelembevételével kell mérlegelni, milyen problémákat, milyen sorendben és milyen eszközökkel érdemes kezelni, javítani. Tehát a helyes helyzetértékelés és arányos eszközhasználat a garanciája annak, hogy az ergonómiai beavatkozások kellően optimálisak legyenek.

A hatékonyság növelhető a munkavállalók ergonómiai vizsgálatba való fokozott bevonásával kérdőív segítségével, amelyet statisztikai és szövegelemzési módszerekkel dolgoznak fel és azok eredményeit felhasználják az ergonómiai változtatások érdekében.

Irodai munkahely esetén mindkét taglalt vizsgálati módszer hatékonyan alkalmazható.

Cikksorozatunkat a kellemetlenséget értékelő lappal folytatjuk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Beküldve:

Ergonómiai virtuális elemző rendszerek


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómiai szemlélet fejlődésével együtt járt az a követelmény, hogy pontosabb ergonómiai adatokat lehessen felhasználni a fejlesztésekhez.  A hagyományos papír-ceruza-kiértékelő rendszereket a XX. század második felében felváltotta a digitalizálás, az ezzel kialakítható ember-modellek, amelyek lehetővé tették a munkahely-tervezések kezdetekor a pontosabb, emberhez alkalmazott kialakítást. A digitális ergonómiai szoftverek lehetővé teszik a hagyományos kiértékelő módszerek alkalmazását a gyártási szakasz előtt, s így szimulálni lehet, hogy az elvégzendő munkafolyamatok során milyen terhelések érik a munkát végző embert. A hagyományos vizsgálatok mellett lehetőség van arra is, hogy elérhetőséget, láthatóságot, testerő kifejtést és kognitív terhelési vizsgálatokat végezzenek.

Íme néhány az ismertebb ergonómiai verifikációs szoftverek közül:

    Antropos

    Sammie

    ViveLab

A virtuális elemző módszerek körébe tartozik a virtuális prototípus elkészítésével történő elemzés.

A virtuális prototípus olyan modell, amely egy adott objektum minden olyan jellemző tulajdonságát tartalmazza, amelyek alapján e tulajdonságait vizsgálni lehet és számítások, kísérletek elvégzésére is alkalmas. A virtuális prototípus tartalmazza magát a terméket, a környezetében lévő dolgok, tárgyak és emberek modelljeit is. Ezen túl még modellezhetőek tevékenységi és működési környezetek is. Ha a virtuális prototípus tartalmazza a termék, a környezet, és az ember modelljét is, akkor virtuális valóság-modellről beszélünk.

A prototípusokat arra használják, hogy a tervezett használati rendszer valós teljesítményét összehasonlítsák a követelményekben meghatározott teljesítményekkel. A prototípusok létrehozásának célja, hogy a tervezés során előre nem látható tulajdonságok felderíthetők legyenek, a terméket kipróbálhassák és végrehajthassák rajta a szükséges kísérleteket.

Ez a prototípus a terméknek az adott vizsgálat szempontjából lényeges tulajdonságait megfelelő pontossággal modellezi. A terméket tehát nem kell legyártani a tanulmányozás, elemzés érdekében, mert erre alkalmas a virtuális prototípus.

A virtuális prototípusokat nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák segítségével lehet megvalósítani. Tulajdonképpen objektumot hoznak létre, amely a hozzá adott információk, adatok, folyamatok révén válnak szimulációs rendszerré.

A virtuális prototípusok használata ma már nélkülözhetetlen az ipari termelésben, a mérnöki munkában.

A virtuális verifikáció költségkímélő, mert a termék legyártása előtt képes megfelelő adatokat szolgáltatni a megvalósuló termékről.

Virtuális verifikációról illetve validációról akkor beszélünk, tehát, amikor a termék legyártása előtt nyerünk a valós termékre vonatkozó adatokat és ez számítógépen összehasonlítható a megvalósítandó termékre vonatkozó követelményekkel.

Azzal fogjuk folytatni témánkat, hogy összeszedjük a kifejezetten munkahellyel összefüggő ergonómiai vizsgálati módszereket, majd azok alaposabb ismertetésére kerül sor.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Beküldve:

Ergonómiai vizsgálati módszerek


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan, kényszerűen kialakultak azok a módszerek is, amelyekkel vizsgálni lehet az ergonómia hatékonyságát, az ember és a környezet kölcsön- hatásait. A vizsgálati eredmények ismeretében lehet tovább fejleszteni a munkahelyi feltételeket az ember adottságainak és a munkavégzés feltételeinek megfelelően.

Az ergonómiai értékelő módszerek segítségével adatokat gyűjtenek az ember antropometriai adottságairól, és a környezetről. A módszer lényege, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos élettani hatásokat befolyásoló körülményekből mennyiségi következtetéseket vonjanak le a szakemberek.

Általában a dolgozó ember testhelyzete, testtartása, a munka közben kifejtett erő mértéke, az erőkifejtés időtartama és gyakorisága határozza meg a fizikai igénybevétel mértékét. Ezen adatok ismeretében kialakított munkahely kedvezőbb a munkát végző ember testi – lelki állapotára, egészségére, munkabírására, tejesítő képességére, pszichéjére is. Mindez növeli a munka hatékonyságát, a dolgozók elégedettségét, csökkenti a hiányzásokat, a betegszabadságot, a kiválasztás és a képzés költségeit stb.

Az ergonómiai adottságok mérésére különböző módszerek (több száz) alakultak ki az idők folyamán. Ezek megválasztása is már komoly előzetes feladattá vált egy fejlesztés kapcsán, függvénye annak, hogy mire ható és milyen jellegű kockázatokról van szó.  Leginkább az általános, megfigyelés-alapú módszerek a legelterjedtebbek a legtöbb helyen jellemző idő- és kapacitáskorlát miatt.

A kezdeti ergonómiai vizsgáló eszközök papír-alapú, kitölthető ellenőrző listák voltak, vagy csak számításokat, táblázatokat tartalmazó értékelő lapok, esetleg emberi figurákon bejelölhető adatlapok. Később ezek adatait átültették webes felületre, dokumentumokra vagy munkalapokra. Ez a köznapi az alkalmazásokkal megvalósított módszer már komolyabb számításokat tett lehetővé. A következő lépés a CAD – rendszer, azaz számítógéppel segített tervezés volt, amely lehetővé tette az ember és a munkahely modellezését, majd a mozgás rögzítését. Ehhez járultak a biomechanikai modellek és részletes antropometriai adatbázisok – mindezek lehetővé tették a szakemberek számára a részletes ergonómiai elemzést. A mai vezető kutatásokban már alkalmazzák a képalkotáson alapuló testhelyzet-elemzést, a 3D képalkotást, a mobil-hordozható-viselhető készülékeket, de alkalmazzák a virtuális valóság vagy a távjelenlét technológiát is.

Ezek a módszerek új jövőt teremtenek, lehetővé téve a munkával kapcsolatos kockázatbecslés újabb eszközeinek minél részletesebb és gyorsabb kidolgozását.

Mélyebb betekintésre adunk alkalmat a virtuális ergonómiai elemző rendszerek világába következő alkalommal, kövessenek minket.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Beküldve:

Ergonómia és a kézi anyagmozgatás


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A kézi teher vagy anyagmozgatásra a nemzetgazdaság számos területén szükség van. Így az építőiparban, mezőgazdaságban, nehéziparban, bányászatban, erdőgazdálkodásban, egészségügyben, kereskedelemben stb.

Ezért fontos ismernie úgy a munkaadónak, mint a munkavállalónak azt az egészségügyi miniszteri rendeletet, amely az anyagmozgatásból eredő az elsősorban a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendeletének ismertetése. Ez a rendelet elsősorban a gerinc védelmét szolgálja. Nem ad meg súlyhatárt arra vonatkozóan, hogy egy személy milyen súlyú terhet emelhet, mert függ az egyéni adottságoktól: kortól, nemtől, fizikai állóképességtől, egészségi állapottól stb.

A kézi anyagmozgatási feladat felmerülhet álló, illetve ülő helyzetben.

Az irodai munkavállalókra vonatkozó veszélyekről az alábbiak mondhatóak el álló helyzetet feltételezve: 5 kg-os anyagmozgatás esetén hát- és izomhúzódás léphet fel; a mozgatott anyag leeséséből lábsérülés adódhat. Az irodai munka során általában nem szükséges túlzott terhek emelése, de még könnyebb tárgyak emelésekor is ajánlatos betartani azt az általános szabályt, amely minden ilyen esetben szigorú előírás:

– a gerinc egyenes legyen;

– ne hajoljunk előre;

– térdünket hajlítsuk be;

– sarkunkat zárjuk össze;

– a lábfejek álljanak szét.

A tárgyat térdünk kiegyenesítésével, függőleges gerinccel emeljük fel. Padlón elhelyezett tárgy felemeléséhez le kell guggolni, a gerincnek eközben függőlegesnek kell maradnia. Értelemszerűen ez a művelet nők esetében tűsarkú cipő viselésekor balesetveszélyes és kivitelezhetetlen!!!

Ülőfoglalkozás esetén is felmerülhet kézi anyagmozgatás, melynek előnytelen hatásai rejtettebben jelentkeznek az álló anyagmozgatáshoz képest, mert általában 5 kg-nál kisebb súlyú tárgyak mozgatását jelenti sokkal jelentősebb időtartam alatt. Gondoljunk csak a bolti pénztárosra, akinek jelentős anyagot kell átmozgatnia a futószalagról a kódleolvasón keresztül az árutartóba. Az ő terhelésüket pl. fokozza a munkáltatói elvárás is, hogy sebesen, már-már kapkodva végezzék a munkájukat.

Jellemző károsodások ebből adódóan:

– helytelen testtartás esetén hát-, nyak-, vállfájdalom, idővel reumatikus fájdalom alakulhat ki;

– izületi kopás, ínhüvelygyulladás léphet fel

– fokozott gerincbántalom oldalirányú forgómozdulatok gyakorisága esetén, ezt segítő vagy kiküszöbölő technikai segítség nélkül.

Látható, hogy az ülőmunkára tervezett székek esetén jelentősége van annak, hogy mennyi anyagmozgatási tevékenységgel kell számolni, amelynek előnytelen hatásaival számolni kell a tervezés során.

Következő cikkünkben a vizsgálati módszerekkel foglalkozunk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Beküldve:

Ergonómiai kockázatok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Ma már általános követelmény, hogy a munkahelyek olyan kialakításúak legyenek, hogy a dolgozó ember élete, testi – pszichés egészsége munkavégzés közben ne kerüljön veszélybe.

Ahhoz, hogy a munkahelyek biztonságosak legyenek, hosszas megfigyeléseken, kísérletezéseken alapuló kutatások eredményeinek figyelembe vételével alakítják ki a munkahelyeket.

De mit is nevezünk pontosan munkahelyi kockázatnak?

Ide tartoznak mindannak a kényszernek következményei, ami a dolgozó embert tartós, egyoldalú fizikai vagy pszichés megterhelésnek teszi ki.

Ilyenek például: állandóan ismétlődő, tartós fizikai igénybevételt jelentő mozdulatok, erőkifejtések, emelések, húzó-toló mozgás, nehéz tárgyak szállítása, kellemetlen testtartás, hideg vagy meleg tartós hatása, huzat, gyenge, vagy túlzott megvilágítás, rezgés vagy vibrálás hatása stb.

Az ergonómiai kockázatok nagyságrendjét befolyásolja alapvetően a közvetlen munkahelyi környezet: megfelelő-e az ülés módja – a szék; a kezek alátámasztása; a monitor elhelyezése; a monitor fénykibocsájtása; a munkahely megvilágítása, szellőzése stb. Maga az ülés ergonómiai kockázatot befolyásoló tényező a váz-izomrendszerre nézve, a lábak vérerezetére nézve, az emésztőrendszerre nézve, úgy is, mint elhízást elősegítő tényező, valamint a szív-és érrendszerre nézve.

Az egészségre biztonságos környezet és egyéb tényezők megteremtésekor az a cél, hogy a dolgozókra nézve minimalizálják a veszélyeket, tekintetbe véve a valószínűsíthető egészségkár mértékét, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés során fellépő összes veszélyt kezelni kell.

A munkával együtt járó mozgásszervi megbetegedések kockázatai lehetnek a következők: természetellenes testtartás, korlátozó munkatér, nem megfelelő ülőalkalmatosság avagy megtámasztás, túl nagy gyakoriságú vagy sebességű munka, ugyanannak az izomcsoportnak állandó igénybe vétele, túlzott erőkifejtés, munkaeszközök rossz kialakítása, gyorsan ismétlődő mozdulatok, rossz testtartásra kényszerítő hatások stb.

Ülőmunkával járó ergonómiai kockázatot meghatározó tényezők: ülés időtartama, a gépelés időtartama, gyorsasága, a monitor elhelyezése és nézésének időtartama, a testhelyzet változtatásának gyakorisága, a pihenőidők betartása.

Irodai ülőmunka esetén elsősorban a váz-izomrendszer van kitéve a károsodásnak.

A váz-izomrendszer megbetegedéseinek jelei – amelyek irodai munkában is megjelenhetnek: a gerinc, a nyak, a váll sérülései elsősorban a csigolyákat és porckorongokat érintő bántalmak. Vállizmok egyoldalú terheléséből következő izomfájdalmak. Ínhüvelygyulladás jelentkezhet a kézen és az alkaron a számítógépes egérhasználat és a billentyűzet ütögetése hatására. Túlerőltetésből  eredően erős fájdalmakkal jár és kezelése is hosszadalmas lehet.

A kéz betegsége még a carpalis alagút szindróma, amely szintén túlerőltetésből származik az irodai számítógépes munka túlfeszítettsége folytán. A kéz gyógyulása és rehabilitációja hosszú időt vehet igénybe.

A szem fáradását előidéző monitornézés súlyos károkat okozhat a látás terén, ha a szükséges óvintézkedéseket nem vezetik be azonnal, a munkavégzés kezdetén.

A kézi anyagmozgatás lesz a soron következő témánk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Beküldve:

A munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó szabályok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Magyarország Alaptörvénye biztosítja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 153. cikke szerint az Unió irányelveket fogad el munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén.

Az Unió ennek alapján egy minimumkövetelményeket tartalmazó keretirányelvet fogadott el: ez a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 89/391/EGK irányelv.

Ezen irányelv célja Európa-szerte egyenlő szintű biztonság és egészségvédelem garantálása. Szemléleteként említhető, hogy megemeli a védelmi szintet és a munkáltatókat megelőző intézkedések meghozatalára kötelezi, kockázatértékelés elvét bevezeti és annak alapelemeit is rögzíti. Tehát a megelőzés kultúráját igyekeztek elterjeszteni, melyet legfeljebb a nemzeti jogszabályok elégtelensége tudna megakadályozni. Szerencsére Magyarország ezen a téren is megfelelően hozta összhangba legfőbb, belső nemzeti jogszabályát, mely az alábbi.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvtv.) az alábbi irányelvekkel harmonizált, azaz összhangba hozott, valamint a következő rendelet az irányadó:

  1. a) az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,
  2. b) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről,
  3. c) a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről,
  4. d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról,
  5. e) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében] szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv,
  6. f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanács irányelv,
  7. g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Mvtv. alapelvként rögzíti a munkáltatók következő kötelezettségeit, amelyeket érdemes munkavállalóknak ismerni:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Az Mvtv.-nél alacsonyabb szintű jogszabályokra a cikksorozatunk adott témát érintő írásában külön fogunk kitérni.

Az ergonómiai kockázat lesz a következő témánk, maradjanak velünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)