„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyre inkább tudatában vannak a hurkok bezárásának és az erőforrás-hatékonyság javításának előnyeivel. Az előnyök közé soroljuk például az anyagköltségek megtakarítását, a versenyelőnyök létrehozását és az új piacokra való belépést. Ugyanakkor különféle akadályok – nevezetesen pénzügyi források és technikai ismeretek hiánya – kihívásokat jelentenek a kisvállalkozások számára a körforgásos gazdaságra való áttérés során. Ennek a cikknek az a célja, hogy javítsa a kkv-k tapasztalatait és megértését, a körforgásos üzleti modellek végrehajtása során tapasztalt akadályokkal és lehetőségekkel szemben.
A körkörös gazdaság olyan koncepció, amely számos különféle gondolatiskolában és elméletben gyökerezik, amelyek megkérdőjelezik az uralkodó lineáris gazdasági rendszereket, és amelyek feltételezik, hogy az erőforrások végtelenek.
A körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek a kkv-kban történő bevezetésének akadályainak felmérése sokféle felmérésen és forráson alapult. Ezek a források elemzéseiket általában a vállalatokon, vagy kifejezetten a kkv-ken, vagy azok egy részén alapulnak, pl. kkv-k egy földrajzi területen. Ezek a vállalkozások azonban még nem tettek lépéseket a körkörös üzleti modellek felé, következésképpen válaszuk inkább az észleléseken alapuló megfigyeléseket, mint a tényleges tapasztalatokon lévőket. Ez a cikk kiterjeszti az elemzést azáltal, hogy azokra az EU-kkv-kra összpontosít, amelyek már alkalmazták a körforgásos üzleti modelleket, és így sikerült leküzdeniük a lehetséges akadályokat. Egy újszerű elem megtalálható a különböző európai országok reprezentatív kkv-ágazataiban, amelyek sikeresen bevezetik a körkörösséget az üzleti modellekbe, megkönnyítve az ágazatközi tudásfejlesztést. Ez különösen fontosnak bizonyulhat, mivel a körforgásos gazdaságra való áttérés több ágazatra alkalmazható, és hasonló utakon és mintákon is követhető.
A vizsgálataink alapján az akadályokat a következő kategóriákba soroltuk: vállalati környezeti kultúra, tőkehiány, kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, információhiány, adminisztratív terhek, a műszaki és technológiai tudás hiánya, valamint a keresleti és kínálati hálózat. A kategóriákat az alábbiakban magyarázzuk. Ebben a cikkben a vállalati környezeti kultúra akadályait ismertetjük.
A vállalati környezeti kultúra akadályai a társaság (vezetője és alkalmazottai) filozófiájára, szokásaira és hozzáállására utalnak a körforgásos üzleti gyakorlatok megvalósításában. Például sok kkv-ban az igazgató a vállalat tulajdonosa is, és jelentős befolyással bír a vállalat stratégiai döntéseire. Ebben a tekintetben néhány kkv-menedzser pozitív hozzáállása lehet a kulcs a körforgásos gazdaságban. Ezenkívül a kkv-tulajdonosok vagy vezetők eltérő kockázatértékeléssel is rendelkeznek. A vezetők erős kockázatkerülése akadályozhatja a körforgásos gazdaság megvalósulását, míg a végrehajtásával járó előnyök felmérése után is. A változásokkal szembeni ellenállás az üzleti modelleket a hagyományos konfigurációjukba zárva tartja és komoly szűk keresztmetszetet jelenthet a mikro-kisvállalatokban. Ugyanezen kategóriába tartoznak a munkavállalók hozzáállása és viselkedése is. Míg a környezettudatos társaságnál való munkavégzés motiválhat egyes alkalmazottakat, mások idegenkednek vagy nincsenek tisztában azzal, hogyan kell megváltoztatni a szokásos üzleti tevékenységeket, egyes esetekben a zöld gyakorlatokat akár további munkaterhelésnek is tekintik.
Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.
A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.
A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.
—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program
(X)
