Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai IX. – Izületi problémák


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Cikksorozatunkban azt próbáltuk igazolni, hogy a mozgás – mint a test egyik legalapvetőbb funkciója – hogyan fejti ki jótékony hatását egész szervezetünkre és hogyan szolgálja egész testünk egészségét. Szemben a passzív életmóddal, amely betegségek egész sorozatának kiváltó oka lehet.

Kidomborítottuk cikkeinkben, hogy a mai kor miatt ránk kényszerített ülőmunka mennyi veszéllyel jár egészségünkre nézve és e károk elhárítása – avagy ellensúlyozása – érdekében egyetlen ellenszer áll rendelkezésünkre: a fizikai aktivitás! Ezzel az érvvel szembe állíthatnánk azt a kifogást, hogy csontjaink fogják megszenvedni, ha túl sokat mozgunk. Kétségtelenül így van, ha túlzásba visszük (ami persze nem jellemző), de nem erre biztatunk, hanem a személyre szabott, egészséges, kiegyensúlyozott mozgásra, aminek szükségességét mindannyian érezzük egy nagyjából végig ült munkanap befejeztével.

Csontjaink egészsége szempontjából éppen olyan fontos a mozgás – ha nem fontosabb -, mint belső szerveink, vérkeringésünk, légzésünk, anyagcserénk stb. szempontjából. Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen elven működnek csontjaink, ismernünk kell azok élettanát.

A csontok végeit ízületi porcréteg fedi, mely sima felszínével hozzájárul az izületi folyadékkal, a csontvégek körüli inakkal, izmokkal, idegekkel is biztosított zavartalan mozgáshoz. A porc puhább anyag a csontnál, rugalmasabb is, víztartalma nagyobb, alkalmas a rezgések, ütődések felfogására, elnyelésére. A porcok természetes képződése és lebomlása állandó folyamat, természetes öregedésük már 20 – 30 éves korunk körül megkezdődik. De ha felborul a porcképződési folyamat egyensúlya vagy fizikailag jelentősen igénybevevő terhelésnek van a porcfelszín kitéve, a porc pusztulása felgyorsul. Ízületeink kopásának oka lehet pl. betegség, egyenlőtlen terhelés, rossz testtartás, hiánybetegség. A porcfelszín idő előtti kopása nagyon megnehezíti az életvitelt, rendkívül frusztráló a mozgáskorlátozottság mindennapos érzése. Éppen ezért szükséges, hogy odafigyeljünk a veszélytényezők kiküszöbölésére, minimalizálására.

Gondolhatnánk, ha túl sokat mozgunk, az a kis, vékony porcréteg idejekorán el fog kopni, pedig pont az ellenkezője fog történni. Egész testünk élő organizmus, amelyet a friss oxigén és a vér tápanyagszállítása tart fenn. Csontjaink is ebből az anyagcsere-folyamatból kapják táplálékukat. A porcok viszont kivételt képeznek, mert bennük nincsenek vérerek. Másként táplálkoznak: ún. diffúzió segítségével, amely valamilyen anyag lassú behatolása egy másik anyagba. Azt a nyomást, amely a diffúzióhoz szükséges, csak a mozgás, a porcok terhelése képes fenntartani. Ha ezt a nyomást nem biztosítjuk a porc anyagcseréjéhez, elkezd degenerálódni, sorvadni. Ha a beteg testrészt a kialakuló fájdalom miatt még passzív pihentetésre is fogjuk, a porc végérvényesen leépül, elpusztul. Az elpusztult porc visszaépítése lehetetlen.

Csupán megelőzhetjük és gyógyszeres kezeléssel karban tarthatjuk a pusztulásnak indult porcot, de ehhez is nélkülözhetetlen a mozgás. A szervezetbe juttatott glükozamin-szulfát beépülése sem történik meg a diffúziót elősegítő mozgás és nyomás nélkül.  Az állapotfenntartás egy elterjedt, modern eszköze a kineziológiai szalag, melynek felhelyezése szakértelmet igényel.  Használatának hatékonysága – amely a szervezetünk öngyógyító mechanizmusára épít – szintén a mozgástól függ. Mindenesetre ülés közben is érdemes rövid, átmozgató mozdulatokat végezni a túlzott elgémberedés elkerülése érdekében.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia fogalma


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Elterjedt idegen szóként rengetegszer találkozunk az ergonómia kifejezéssel, nézzük kicsit meg közelebbről a pontos tartalmát és a mögötte meghúzódó megközelítést a munkakörnyezet és az ember kapcsolatát illetően.

A szó két görög eredetű: ergon = munka, nomos = tan, törvény (esetünkben a munkakörülményeket övező természeti törvény) szavakból összeillesztett kifejezésről beszélünk.

Az ergonómia tehát az a tudomány, amely kutatja az ember – gép – munkakörnyezet kapcsolatát az emberi tulajdonságoknak legmegfelelőbb munkahelyi környezet és eszközök kialakítása érdekében.

Az ergonómia egyben komplex tudomány is: felhasználja a pszichológia, pedagógia, orvostudomány, műszaki tudományok, sőt, az antropológia eredményeit is. Az antropológia egyik segédtudománya, az antropometria, az emberi test méreteinek, mozgástartományainak megállapításaival foglalkozik.

Eredményei nélkülözhetetlenek a jó munkakörülmények kialakításához, mely ma már a foglalkoztatók alapszempontjai közé tartoznak. A jó munkahelyi közérzet, egészségmegőrzés és biztonság szempontjából érdemes figyelembe venni azt az EU 90/270/EGK irányelvet, amely kimondja, hogy rendszeres munkahelyi kockázatfelméréseket kell végezni annak érdekében, hogy a munkavállalók kényelmesen és biztonságosan dolgozzanak testi-lelki-pszichés egészségük megőrzése érdekében.

Az ergonómiával foglalkozó szakemberek kidolgoztak egy négy pilléren nyugvó felmérési rendszert, amely vizsgálja a szék, a kezek, a szemek és végül a környezet alkalmasságát az optimális munkavégzéshez. Négy veszélyességi szempont ez, amely kiemelt figyelmet érdemel. Sorrendje a veszélyességi fokozatot is kifejezi, ennek függvényében kell tehát a munkahelyi körülményeket kialakítani.

Nagyon fontos hangsúlyozni, az ergonómia vezérgondolata tehát az, hogy a munkakörnyezetet kell az ember igényeihez igazítani és nem az ember a környezetéhez! Ezzel elérhető a munka hatékonyságának növelése, a munkavállalók biztonságának növelése, munkavégzési készségének javítása. Az egészséges, szép, tiszta környezetben kialakított munkahely vonzó a munkavállaló számára: kevesebb hiányzással, jobb munkamorállal, hatékonyabb munkavégzéssel, jobb teljesítménnyel jár. A kellemetlen – avagy veszélyes – munkahelyi környezet rontja a hatékonyságot, frusztráltsággal, pszichés ártalmakkal, hiányzással, rosszabb munkamorállal jár együtt, adott esetben a munkáltató kártérítési felelőssége is felvetődhet. A munkaadónak tehát érdeke is és felelőssége is az ergonómiai feltételek biztosítása.

Következő cikkünkben az ergonómia rövid történetét kezdjük felvázolni.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)