A CAAA-rendszer – testtartás szimuláció


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A CAAA rendszer olyan számítógépes módszer, amellyel 3D modellezést lehet megvalósítani. Az így előállítható embermodellekkel szinte minden testtartás szimulálható. E rendszer adottságai lehetővé teszik, hogy az ún. pálcika-modelltől kezdve a testfelszínt részben ábrázoló drótváz-modellen át szinte az emberi test belső felépítése is követhető legyen.

Ha az emberi test több részlete és ízülete is ábrázolható, értelemszerűen természetesebb mozgás szimulálható, de még szélsőséges testhelyzetek ábrázolása is lehetséges. A testmodellek kb. 10-11 mozgatható részből állnak, az egyszerűbb embermodellek 15 ponton mozgathatók, míg a bonyolultabbak kb. 70 ponton. Ezáltal alkalmasak a gerincoszlop csigolyáinak mozgatására vagy az ujjpercek anatómiailag helyes mozgásának szimulálására.

E modellek célja a mind pontosabb szimuláció ember és gép viszonylatában. Némely rendszer képes olyan műveletekre is, amelyek kimutatják a kiválasztott felhasználókra vonatkozóan a testhelyzet kényelmét is (pl. járművezetés esetében).

Az embermodellek a természetes mozgás nagy részét képesek visszaadni a mozgatási lehetőségek széles skálájának köszönhetően. E rendszerek képesek bizonyos mozgássémákat tárolni leegyszerűsítve, későbbi használatra előkészítve. Bizonyos esetekben kiszámítják az egyensúly megtartásához szükséges ellenerőket, egyes testrészek tömegközéppontját, de képesek szimulálni a járáshoz hasonló mozgásokat is.

E rendszerek lehetővé teszik az erő és testtartás, egyensúly és kényelem kapcsolatának vizsgálatát, mert munkavégzés során az erőkifejtést és testtartást kölcsönhatásban kell vizsgálni. Ezzel a rendszerrel vizsgálható egy adott hely elérhetősége és az eléréshez szükséges testtartás egymáshoz való viszonyulása. Az elérési tartományban az adott testhelyzetnek megfelelő kényelmi szint is megjeleníthető. Az ajánlott munkazónák meghatározásánál fontos a mozgatott tömeg, a mozgás gyakorisága, a munkaidő és a többi befolyásoló tényező is, pl. az emberi adottságok.

Látótér ellenőrzésénél a modell mellett a tekintet és a látási terület is látható és vizsgálható. Ennek vizsgálatára kijelzők, kezelők láthatóságának ellenőrzésekor, vagy a vezetőfülke nyílásainak értékelésekor van szükség.

Mozgásmintákat a törzs és a végtagok élethű mozgatásával érnek el. Az emberi test különböző részeiben fellépő terhelések számítását bio-mechanikai módszerekkel végzik. A testrészek tömege, tömegeloszlása, a mozgás nyomatéka, a testrészek kölcsönhatásai is szerepet játszanak az értékelésben. A megengedett határértékekkel összehasonlítva a számított értékeket a testrészek és mozgások ergonómiai értékelése végezhető el, ami szükség esetén lehetővé teszi egy kedvezőbb munkakörülmény kialakítását.

A CAAA-programok lehetővé teszik, hogy különböző munkafolyamatok kritikus testhelyzeteit elemezzék és korrigálják. A különböző testméretű embermodellek és munkahely modelljének összeillesztésével szimulálhatók különböző szituációk, amelyekkel kísérletezve kiválaszthatók az optimális adatok ahhoz, hogy különböző testméretű dolgozók megfelelő munkakörülményeit kialakítsák. Grafikusan ábrázolható a helytelen vagy kényelmetlen testhelyzet, amely hosszútávon egészségkárosodáshoz vezethet.

A számítógépes modellnek reprezentálnia kell a munkahelyen dolgozó ember antropometriai jellemzőit és a munkavégzés körülményeit és meg kell felelnie az engedélyezett tartományoknak minden számításnál és módosításnál, amelyek az átlagos emberi képességeket szimulálják. Változtatások esetén a kiinduló, eltárolt adatok a mérvadóak.

___________________

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A pálcikamódszer és az anyagmozgatás az úléstervezésben


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Előző cikkünk folytatása előtt kis kitérőt teszünk egy kezdetleges, de még akár ma is alkalmazható ergonómiai értékelési módszer felé, mert majd utalni fogunk rá.

Az ún. „pálcika-módszer” egy igen egyszerű vizuális módszer a dolgozó ember rossz testtartásának felismerésére. Egy fényképen – amely a dolgozót mutatja munkavégzés közben – összekötik egyenes vonalakkal a test ízületi pontjait, és ez a „vázszerkezet” kiemeli a testtartást a képen. Ennek megfigyeléséből lehet következtetéseket levonni a helyes testtartásra vonatkozóan, de ez a módszer segíti a szakemberek probléma felismerő képességének fejlődését is. Következő cikkünkben ennek továbbmodernizált változatát mutatjuk be a CAAA-rendszert.

Addig is ejtsünk néhány keresetlen szó az anyagmozgatási ergonómiai ismeretekről.

Munkahelyeken sokszor kerül sor anyagok és berendezési tárgyak kézi mozgatására és mivel ez a művelet sosem veszélytelen az egészségre, ezért fokozott óvatosságot, körültekintést igényel. Ha ilyen tevékenységre van szükség egy munkahelyen, feltétlenül figyelembe kell venni a kockázati tényezőket. Kockázati tényezőnek minősül a tárgy tömege, csoportos emelés esetén az egy főre jutó tömeg; az emelési szintkülönbség; a szállítás távolsága; nagyobb a kockázat. Minél messzebb esik az emelés a könyök magasságától – legnagyobb a földről felemeléskor és a fej fölött; minél gyakoribb az emelés, annál nagyobb a kockázat. Kisebb a kockázat a testhez közel szorított tárgyak szállítása esetén, mint a testtől távol tartottaknál; csökkenti a kockázatot a teher jobb megfogása és az is, ha két kézzel fogható meg a tárgy. Ajánlatos hosszabb szüneteket tartani huzamosabb anyagmozgatás esetén. A balesetek esélyeit csökkenti az egyéni adottságok figyelembe vétele: erősebb vagy gyengébb fizikumú személyről van-e szó; férfi vagy nő végzi-e a munkát; egészséges vagy beteg avagy betegség után állt munkába?

Milyen korú az illető? Ezeknek a tulajdonságoknak és egyéb körülményeknek figyelembe vételével szabad csak fizikai megterheléssel járó munkát végezni.

Anyagmozgatásnál további segítséget nyújtanak a gépek, de nagyon hasznos a munka szervezése, tervezése is. Például gurítható tárgyakat ne cipeljünk; toljuk a nehezebb tárgyakat, ne húzzuk: a húzás nagyobb erőkifejtést igényel. A munka megtervezésével, pl. kisebb egységekre bontással könnyítjük a súlyt, kevésbé fáradunk el. Kiküszöbölhetjük a fölösleges járkálást is a jó szervezéssel.

Időnként változtassuk meg a tevékenységünket a túlzott kifáradás és a monotónia elkerülése érdekében. Tartsuk be az előírt súlykorlátozásokat, amelyek külön nők és férfiak számára ajánlják a kockázat nélkül elbírható és mozgatható tömegeket. Tartsuk be az anyagmozgatás – emelés – süllyesztés előírt módszerét, amely segít elkerülni a baleseteket. De ha mégis bekövetkezne ilyesmi, a tehermozgató személy nem okolható a baleset miatt. Fontos szempont!

A CAAA-rendszer érdeklődőknek történő bemutatása érdekében ajánljuk soron következő cikkünket.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Munkahelyek számítógépes ergonómiai értékelése


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyek ergonómiai értékelését lehetővé tevő módszerek között szerepel a számítógépes antropometriai értékelés is. Az antropometria az emberi test méreteivel foglalkozó tudomány, azaz emberméréstan.

Alapvető kiindulópont, hogy az emberi test méretei határozzák meg a munkahely kialakításának méretezéseit, azaz emberi léptékűvé lehet/kell tervezni ezáltal a munkakörülményeket, részben az optimális munkateljesítmény, részben a dolgozó ember egészségének védelme érdekében.

Ehhez a kialakításhoz ma már rendelkezésre állnak a legkorszerűbb számítógépes rendszerek, amelyekkel modellezni lehet az ember és környezete kölcsönhatásait.

Antropometriai méréseken alapuló embermodelleken tanulmányozhatják a kutatók az elérési tartományokat, a látótér megjelenítését, a mozgások lehetőségeit. Ily módon elvégezhetők a szükséges erőkifejtés bio-mechanikai számításai vagy a különböző mozgások szimulációi. Amíg korábban ezeknél az értékeléseknél élő tesztszemélyeket alkalmaztak és a valóságban meg is építették a környezeti modelleket, addig a szimulációs modellekkel mindez kiküszöbölhető. Ez a módszer képes a környezet gyors átalakításával, a mérethibák gyors felderítésével és újra értékelésével felgyorsítani a tervezési folyamatokat, azonban mégsem biztosítja teljes mértékben a helyes környezetkialakítást. Ugyanis az élő ember közvetlen tapasztalata, észlelései, megfigyelései hiányoznak a mesterséges, szimulációs módszerekből. Ezért a tervezés során elkövetett hibákat a kockázatelemzés szabályai szerint a számítógépes modellezés után valós tesztszemélyekkel is ellenőrzik, így a berendezések biztonsága szavatolt. A különböző testhelyzetekben ellenőrzik az ütközéseket, a biztonsági helyzeteket, a látás zónáit, stb. A számítógépes embermodell alkalmazásakor dokumentálják a művelet célját, az ergonómiai használat korlátait, és az értékelési eljárást is.

Nagyon fontos, hogy a modellezés a munkafeladat és a méretek szükségességének megfelelő pontossággal készüljön el. Az embermodellel történő vizsgálat pontosságát befolyásolja az, hogy a modell mennyire felel meg a helyes antropometriai adatoknak, mennyire képes imitálni az emberi test működését, de szükséges az az alaposság és tudás is, amivel a testtartást beállítják és alkalmazzák a modellezéskor. Ez azért nehéz, mert a testméreteket szabványos, egyenes testhelyzetben mérik, a modellezésnél viszont ezek az adatok megváltoznak. A helyes mérés érdekében ezeket a változásokat figyelembe kell venni. Külön figyelemmel kell lenni a méréseknél az emberi test kemény és lágy szöveteire, mint a csontok és izmok. A 3D modellezések legfontosabb szempontja viszont a testhelyzetváltozásokkal összefüggő elasztikus változások figyelembe vétele.

Ennek feltétele, hogy a test kiválasztott pontjainak egymáshoz viszonyított távolságát pontosan kell bejelölni a modellen és követni a változásokat. Az ízületek mozgása avagy mozgatása szintén befolyásolja a modell antropometriai pontosságát. Ebben az esetben is szükség van az élő tesztszeméllyel történő ellenőrzésre. Ezekhez a modellezésekhez és mérésekhez nagy teljesítményű számítógépes rendszerek állnak a szakemberek rendelkezésére.

Az irodaszékek tervezése során különösen jó eszköz a számítógépes antropometriai értékelés módszerének alkalmazása, mert az emberi ülőtevékenység meglehetősen ismert és viszonylag kevés változó jellemzővel kell számolni, valamint már korábbi ergonómiai tapasztalatok is rendelkezésre állnak.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Nyomáseloszlás vizsgáló eszközök ergonómiai alkalmazása


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Munkavégzés közben különféle fizikai terhelések jönnek létre az emberi test egy körülhatárolható része és a környezet egy bizonyos pontja között. A külső hatás – bizonyos esetben – a kézen indul és terjed a vázizomrendszer közvetítésével a test megtámasztása felé, mely jellemzően a talp és az ülőfelület.

Ezen túlmenően külső fizikai terhelés forrása lehet bármi, ami a testfelülettel érintkezik, így a munkaruha, testen viselt szerszámok, védőeszközök, stb.

A helyi, tartós nyomás hatására – az egyén tulajdonságaitól függően – különböző foglalkozási megbetegedések alakulhatnak ki. Nagy erőhatásra kis kiterjedésű, rövid idejű hatás lehet például a szúrás, vágás, amely sérülést okoz.

A következőkben azokról a terhelésekről írunk, amelyek nagy felületen oszlanak el, és hatásuk tartósságuk miatt az irodai munkában gyakran előforduló egészségi problémákhoz vezetnek. Ha az ízületeket nagy, vagy egyoldalú terhelés éri, az ízületi felszín porca elvékonyodik. Ez a veszély áll fenn a gerinc egyoldalú terhelésekor ülőmunka végzése közben. A kézben, az állandó gépelés következtében az ízületi tok és a szalagrendszer tartós igénybevétele ill. erőltetése folytán a szalagok eredési, tapadási helyein gyulladások alakulnak ki, mint pl. az ínhüvely gyulladás vagy az alagút-szindróma. A gyulladt részben csontképződés, azaz „mészlerakódás” jön létre. Ezeket az ízületek szélein kialakult csontos felrakódásokat osteophytáknak nevezzük.

Az egészségtelen lábbeli nem segíti elő a talpra nehezedő súly/nyomás elosztását, mert a láb nem a saját élettani pozíciójának megfelelő tartásban van. Emiatt a láb szalagrendszere, ízületei tartósan ellentétes pozícióban maradnak, mint ami egészséges elhelyezkedésüknek megfelelne. Az egészségtelen cipőben a lábboltozat lesüllyed, kialakul a lúdtalp. Ennek következménye lehet hosszútávon a bütyök kialakulása (Hallux valgus) a nagyujj rendellenes állapota miatt, ami a nagyujj alapízületének kitüremkedése.

A fent említett egészségügyi kockázatok megállapítására és csökkentésére bizonyos nyomáseloszlást vizsgáló módszerek léteznek annak érdekében, hogy egyes munkahelyi balesetek megelőzhetők legyenek. A nyomáseloszlás vizsgálatának jelentősége van pl. az irodai székek, ülőpárnák, avagy az ülőlap dőlésszögének megtervezésében.

A nyomáseloszlást vizsgáló berendezések tehát nélkülözhetetlenek az optimális munkakörülmények kialakításánál.

Először behatárolják, hogy a fizikai terhelés az ember, eszköz és munkatárgya között mely ponton valósul meg. Vizsgálati tényező az erőhatás mértéke és időtartama is, de a nyomás irányának, hőmérsékletnek, nedvességnek, vegyi anyagok jelenlétének, sérülési veszélyfaktornak is jelentősége van.

A nyomáseloszlást vizsgáló berendezések kezdetben kis felületen, főként ballonos típusúak voltak. Mára már számos eszköztípus alakult ki differenciált célokra: test megtámasztása, erőhatás csökkentése, tárgyhasználatból adódó veszélyek csökkentése.

A nyomáseloszlást vizsgáló berendezések többnyire grafikus kijelzést adnak, a merőleges nyomást mérik csak, egyedi vagy állandó mérést képesek adni, sok információt gyűjtenek rövid idő alatt.

Elég csak a kesztyűre erősített érzékelőkre gondolnunk, amelyik már 10-ed másodperces időközökkel alapos elemzést adnak. Alkalmasint magára a munkaeszközökre is rögzíthetőek érzékelők az optimális munkavégzési módhoz szükséges markolat kialakításához, módosításához.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Üléspróba – kellemetlenség-értékelő lap


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyergonómiai ellenőrzési módszerek közül a kellemetlenség-értékelő lap az egyik olyan módszer, amely a tevékenykedő, dolgozó ember legközvetlenebb és legfinomabb visszajelzéseken alapul.

Voltaképpen az ergonómia alappillére, magának a célnak, az egészséges dolgozó embernek a bevonása a korrekciós folyamatokba.

Lényeges, hogy az egészséges emberre van ehhez szükség, mert a megterheléseket, fizikai elváltozás lehetőségét csak az egészséges ember képes jelezni. Aki már elváltozásokkal együtt él, nem képes olyan típusú visszajelzésre, amely a káros hatások korábbi fázisaiban való felismeréséhez szükséges, az egészséges ember érzékenyebb szenzornak minősül.

A módszer lényege, hogy rendszeres, de nem túl sűrű időközönként kérik meg a munkavállalókat arra, hogy kitöltsenek egy adatlapot, amelyből statisztikai adatokat nyernek ki az ember testére ható káros tényezőkről. Ha kevés adatról van szó, akkor kikérdezés útján is megvalósul és a válaszokat az adatgyűjtő munkatárs rögzíti. Fontos összetevője a módszernek, hogy azonos munkahelyen dolgozó, de különböző munkavállalók visszajelzésein alapul, ezért sokkal árnyaltabb képet tud alkotni az adott munkakörülmény káros hatásairól.

Az adatlapon látható egy ruhátlan emberi alak. A következő testtájak vannak feltüntetve: nyak, váll, hát, felsőkar, derék, csípő, fenék, comb, térd, lábszár, felsőkar, alkar. Ezen a rajzon kell az adatközlőnek jelölnie, hol érez munkavégzés közben fájdalmat, fáradtságot. Ezt követően azt is meg kell adnia az adatközlőnek a bejelölt testtáj tekintetében, milyen fokú az érzett kellemetlenség: kissé kényelmetlen, közepesen kényelmetlen, nagyon kényelmetlen.

A kellemetlenséget csoportosítják aszerint is, hogy milyen testhelyzetben a legjellemzőbb, leggyakoribb: ülve, állva, felváltva.

Hasonló elven alapul a szubjektív fáradtság értékelő lap.

Itt annak is jelentősége van az adatlapon, hogy páros testtájak esetén bal vagy jobb testtájon érzi-e a fáradtságot az adatközlő. Jobbára 0-10 számskálán kell értékelni a fáradtság nagyságát.

A statisztikai adatok értékelésével pl. az adott ülőalkalmatosság  hátrányait nyomon lehet követni, meg lehet tenni a korrekciós lépéseket a káros hatások csökkentése, megszüntetése érdekében.

Mindkét adatlaptípus eredménye felhasználható akár új székek tervezéseinél is. Ilyen esetben az ülőhelyzettel kapcsolatos, de valamennyi testtájra vonatkozó adatok a leglényegesebbek az adott szék jellegzetességeinek figyelembevétele mellett. Az általunk kifejlesztett szék esetében is igyekeztünk felhasználni ilyen típusú értékelő lapokat, hogy minél emberközpontúbb irodai széket  alkothassunk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom